Tartalom
- Fontosság a cisztás fibrózisban
- A légzőrendszer változásai
- Miért termelik a cisztás fibrózisban szenvedő emberek tüdeje a felesleges nyálkát?
- A cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét kolonizáló baktériumtípusok
A kolonizáció akkor következik be, amikor a mikroorganizmusok a gazdaszervezeten vagy annak gazdaszervezetén élnek, de nem hatolnak be a szövetekbe és nem okoznak károsodást. A kolonizáció olyan mikroorganizmusok jelenlétére utal, amelyek fertőzést okozhatnak, de nem magára a fertőzésre. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a jelenléte azonban megnöveli a fertőzés kockázatát, ha a megfelelő környezet kialakul a fertőzéshez.
Fontosság a cisztás fibrózisban
A cisztás fibrózisban szenvedőket gyakran telepítik meg baktériumok, különösen a nyálkahártyában és a légutakban. Ha az élőlények behatolnak a szövetekbe, károsodást okoznak vagy megbetegítik az embert, akkor a gyarmatosítás fertőzéssé válik.
A légzőrendszer változásai
A cisztás fibrózisban szenvedő embereknél a nyálka túlzott szekréciója és a krónikus bakteriális fertőzés egy speciális típusú krónikus obstruktív tüdőbetegséget eredményez. A cisztás fibrózisban szenvedőknél végül bronchiectasis alakul ki, ahol a légutak súlyosan károsodnak és hegesednek.
A bronchiectasis olyan állapot, amelyben a hörgők és a bronchiolák (a légutak kisebb ágai) megvastagodnak, kiszélesednek és hegesednek. A nyálka felhalmozódik ezekben a kiszélesedett légutakban, amelyek hajlamosak a fertőzésre. A fertőzés ezután a légutak további megvastagodását, kiszélesedését és hegesedését eredményezi, ami ördögi kört ismétel.
A hörgőkön és a bronchiolákon túl találhatók az alveolusok, a kis légzsákok, amelyeken keresztül az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. Amikor a legkisebb légutakhoz vezető bronchiolák elveszítik rugalmas visszarúgásukat (a megvastagodástól és hegesedéstől), és eltömődnek nyálkával, a tüdőbe belélegzett oxigén nem érheti el az alveolusokat, hogy ez a gázcsere megtörténjen.
Miért termelik a cisztás fibrózisban szenvedő emberek tüdeje a felesleges nyálkát?
Némiképp nem világos, hogy a cisztás fibrózisban szenvedő emberek kezdetben viszkózus nyálkát termelnek-e, vagy a baktériumok kolonizációja miatt. Azonban a tüdő vizsgálata cisztás fibrózisban szenvedő újszülötteknél, akiket még nem kell baktériumokkal megtelepíteni, kimutatja a nyálka túlzott termelését. Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a nyálka a cisztás fibrózisban szenvedőket hajlamosítja a baktériumokkal való kolonizációra.
A cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét kolonizáló baktériumtípusok
Sokféle aerob baktérium (oxigén jelenlétében szaporodó baktérium), anaerob baktérium (oxigén nélkül növekvő baktérium) és opportunista kórokozó, például a gomba kolonizálja a cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét. Az opportunista kórokozók kifejezést olyan mikroorganizmusok leírására használják, amelyek egészséges emberekben általában nem okoznak fertőzéseket, de a "lehetőség" felmerülésekor fertőzéseket okozhatnak, például tüdőbetegség esetén.
Íme néhány organizmus, amely kolonizálja a cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét:
- Pseudomonas aeruginosa
- Staphylococcus aureus (beleértve az MRSA-t is)
- Escherichia coli
- Haemophilus influenzae
- Klebsiella
- Prevotella
- Propionibacterium
- Veillonella
- Aspergillus
A fenti organizmusok közül általában a Pseudomonas-szal való kolonizáció dominál, és a cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek körülbelül 80% -a kolonizálódik ilyen típusú baktériumokkal.
Multirezisztens szervezetek és cisztás fibrózis
A fenti kórokozók mellett a cisztás fibrózisban szenvedő embereket nagyobb valószínűséggel telepítik "szuperbugokkal" vagy multirezisztens organizmusokkal. A multirezisztens organizmusok (sok antibiotikumra rezisztens organizmusok) megragadják a cisztás fibrózisban szenvedő személy tüdejét, és antibiotikus kezelést kapnak tüdőfertőzések, például Pseudomonas ellen. A kolonizáció és a multirezisztens organizmusokkal való fertőzés ijesztő, mert ezek az organizmusok ellenállnak a hagyományos antibiotikumokkal történő kezelésnek.
Miért dominál a kolonizáció a Pseudomonas-szal?
A szakértőknek rengeteg gondolatuk vagy hipotézisük van arról, hogy miért cisztás fibrózisban szenvedők tüdejét telepítik túlnyomórészt Pseudomonas-szal, beleértve a következőket:
- Csökkent mukociliáris clearance az antibakteriális peptidek hibás működésével kombinálva
- A tüdő védelmének zavara az alacsony glutation- és dinitrogén-oxid miatt
- A tüdősejtek csökkentik a baktériumok lenyelését
- Megnövekedett bakteriális receptorok száma
Nem tudjuk pontosan, hogy ezek közül melyik mechanizmus a legfontosabb a Pseudomonas gyarmatosításának megalapozásában. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy amint a Pseudomonas elfoglalja, a krónikus fertőzés továbbra is fennáll.
A Pseudomonas által kolonizált cisztás fibrózisban szenvedő emberek napi fenntartó terápiát, valamint időszakos agresszív intravénás antibiotikum-terápiát igényelnek, amikor a fertőzés beindul. Sajnos, még ilyen kezelés esetén is, a Pseudomonas fertőzés a tüdőfunkció fokozatos elvesztését eredményezi, és a legtöbb embernél végső halálhoz vezet cisztás fibrózissal.